varasdi határozat, 1704. jan. 18: II. Rákóczi Ferencnek a horvát nemességhez intézett, a szabadság közözös visszaszerzésére szólító fölhívásának visszautasítása. – Batthyány Ádám gr. horvát bán (+1703. VIII. 26) halála után I. (Habsburg) Lipót (ur. 1657–1705) az Unna, Kulpa és Száva közt levő területet az osztr. kormány alól horvát kormányzat alá rendelte, hogy rokonszenvüket megszerezze. Pálffy János gr. altábornagy, 1704. I. 7–1731. X. 5: már horvát bánként szervezte a labancokat Horváto-ban, rác és horvát hadaival égettette, raboltatta, gyilkoltatta a dunántúli falvakat, az asszonyokat és gyermekeket is. 1704. I. 18: Rákóczi kiáltványában figyelmeztette a horvátokat, hogy országuk, mely a m. korona tart-a, a stájer kormánytól függ; néhány elszakított részét az osztr. tart-okhoz kapcsolták; s néhány vm-re korlátozták a bán joghatóságát, mely valaha 3 orsz-ra terjedt. Remélte, hogy a horvát nép vele közösen fog harcolni a szabadságért, hiszen édesanyja horvát és dicsőséges ősök ivadéka volt. Ő nem nagyravágyásból, hanem hazaszeretetből fogott fegyvert. – Ennek ellensúlyozásaként I. 24: Lipót kir. a horvátoknak ismételten megígérte a határőrvidék polgárosítását (ami 1873. VIII. 8: meg is történt). A horvát rendek II. 20: a varasdi gyűlésen a kir-nak ajánlottak meg 15.000 zsoldost a Dráva vonalának védelmére. A szerencsétlen zsibói csata után, Rákóczi Bethlenből 1705. XI. 17: Vojnovics Józsefet újabb fölhívással küldte a horvátokhoz, szövetkezzenek vele a közös szabadság oltalmára, máskülönben hazaárulók módjára bünteti őket. Mivel ez a kiáltvány is hatástalan, csak terv  maradt az Adrián keresztül a fr-kal közvetlen kapcsolat létesítése.  88

Márki Sándor. II. Rákóczi Ferenc. 1. köt. Bp., 1907.